Ronnie Peterson
Ronnie Peterson | |
Peterson 1978-ban a holland nagydíjon | |
Életrajzi adatai | |
Született | 1944. február 14. Örebro |
Elhunyt | 1978. szeptember 11. (34 évesen)[1][2][3] Milánó |
Nemzetisége | svéd |
Pályafutása | |
Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
Aktív évei | 1970 – 1978 |
Csapata | March, Tyrrell, Lotus |
Nagydíjak száma | 123 |
Világbajnoki címek | 0 |
Győzelmek | 10 |
Dobogós helyezések | 26 |
Első rajtkockák | 14 |
Leggyorsabb körök | 9 |
Első nagydíj | 1970-es monacói nagydíj |
Első győzelem | 1973-as francia nagydíj |
Legutolsó győzelem | 1978-as osztrák nagydíj |
Legutolsó nagydíj | 1978-as olasz nagydíj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ronnie Peterson témájú médiaállományokat. |
Bengt Ronnie Peterson (Örebro, 1944. február 14. – Milánó, Olaszország, 1978. szeptember 11.) svéd autóversenyző. A Formula–1-ben haláláig a March, a Tyrrell és a Lotus csapatoknál versenyzett.
A Formula–1 előtt
[szerkesztés]Sok Formula–1-es autóversenyzőhöz hasonlóan ő is gokart-versenyeken tűnt fel először. 1963-as és 1964-es svéd győzelmei után 1966-ban áttért a Formula–3-ra az édesapja, Bengt Peterson által tervezett járművel, amelyet egy Brabham mintájára készített. Ebben az évben Dalslandban harmadik helyezést ért el a Formula–3-ban. 1967-ben néhány alkalommal visszatért a gokart-versenyzéshez. 1968-ban lecserélte a Brabhamet a Tecno Racing Car egyik autójára, és 26 Formula–3-as versenyéből 12-t meg is nyert. 1969-ben szintén a Formula–3-ban Monacóban győzelmet aratott, majd ugyanebben az évben az európai nagydíjat is megnyerte. Ez az év sikeres volt Peterson számára: 16 futamgyőzelme volt, kétszer volt második helyezett, három alkalommal pedig harmadik helyen ért célba.[4]
A Formula–1-ben
[szerkesztés]Az 1970-es monacói nagydíjon mutatkozott be a Colin Crabbe Racing csapat színeiben. A rendelkezésre álló szűk pénzügyi keret nem tette lehetővé, hogy annyit teszteljenek, mint a nagyobb csapatok, Peterson mégis 12. helyen végzett az időmérő edzésen a 16 versenyzőből. Csapatából ő ért célba egyedül, hetedikként. 1971-re a March szerződtette a pilótát, aki nagyon jó időket futott a March 711-es versenyautóval. Monacóban szerezte meg pályafutása első pontjait, rögtön egy második pozícióval. A dobogó középső fokára állt Nagy-Britanniában is, az év versenyén, Monzában pedig úgy tűnt, összejöhet első győzelme. Regazzoni emlékezetes rajtjával az első helyre jött fel a negyedik sorból. Regazzoni után Peterson vezetett, majd Stewart után Regazzoni visszavette az első helyet. A futam végére többen is esélyesek voltak a győzelemre, végül azonban mindössze 0,01 másodperccel ismét második lett Peter Gethin mögött. A szezont összesen négy második és egy harmadik hellyel zárta, ezzel pedig a csaknem kétszer annyi pontot szerző, domináns Jackie Stewart mögött második lett a bajnokságban. Érdemeit nagyobbítja, ha hozzátesszük, hogy egyetlen másik March-pilóta sem tudott pontot szerezni. 1972-ben Peterson és a March menetelése megszakadt, a brit csapat három verziót épített autójából, mire végre sikerült viszonylag versenyképes modellel előállnia. Peterson egyetlen dobogós eredményt szerzett a Nordschleifén, a bajnokságot pedig 9. helyen zárta. Valós teljesítményét mutatja, hogy csapattársa ezúttal is nulla ponttal zárt, márpedig ebben az évben a svéd az újonc Niki Laudát kapta maga mellé.
Az 1972-es szezon végén Peterson elhagyta a Marchot, és a címvédő csapathoz, a Lotushoz igazolt, ahol Emerson Fittipaldi csapattársa lett. 1973-ban, a francia nagydíjon szerezte pályafutása első győzelmét a Formula–1-ben. 1973-ban négy futamot nyert (a francia, az osztrák, az olasz és az amerikai nagydíjat), ez a világbajnokság harmadik helyéhez volt elég. 1974-ben a Lotus 76-os autóval – amelyet sem ő, sem csapattársa, Jacky Ickx nem szívlelt – háromszor lett első, egyszer harmadik, és hat futamon nem ért célba. Így a világbajnoki ranglistán ötödik helyen végzett. Az 1975-ös év sikertelen volt a Lotus csapat számára, Ickx és Peterson is egy régebbi Lotus modellel versenyeztek. A csapatfőnök, Colin Chapman próbálta visszatartani a svéd pilótát, 1976-ban egy Lotus 77-tel indult a brazil nagydíjon, ám az olasz nagydíjat már a March csapat visszatérőjeként nyerte meg. A következő évben a Tyrrellhez igazolt és a hatkerekű P34-essel versenyzett. Egyszer állhatott a szezon során a dobogóra, amikor harmadikként végzett a belga nagydíjon. 1978-ban ismét a Lotus csapat színeiben versenyzett, Mario Andretti csapattársaként. A két pilóta magasan kiemelkedett az akkori mezőnyből. Abban a szezonban két futamot nyert, mert szerződése megakadályozta abban, hogy megelőzze csapattársát. Első lett a dél-afrikai nagydíjon, amelyen az utolsó körben vette át a vezetést Patrick Depailler-től, valamint az osztrák nagydíjon is elsőként állhatott a dobogóra. Utolsó versenyéig, az olasz nagydíjig Andrettivel osztoztak az 1-2. helyeken. 1979-re biztos helye lett volna a McLarennél.
A Formula–2-ben
[szerkesztés]1970-ben a Formula–1 mellett az akkori szokásnak megfelelően a Formula–2-ben is szerepelt. Itt a gyári March csapat pilótája volt. Az összetett bajnokság negyedik pozíciója elegendő volt ahhoz, hogy a következő évben már a gyári csapat tagja legyen. A következő szezonban Nagy-Britanniában, Franciaországban, Svédországban, Ausztriában és az utolsó előtti versenyen Peterson győzni tudott. Carlos Reutemannt 14 ponttal előzte meg a végelszámolásban, ezzel a Formula–2-es bajnoki címet is megnyerve. 1976-ig még részt vett néhány versenyen a sorozatban, és győzelmeket is szerzett.
Halála
[szerkesztés]1978. szeptember 10-én az olasz nagydíjon Peterson harmadikként rajtolt, a verseny első körében ütközött Hunttal, majd a védőkorlátnak csapódott. A baleset látszólag nem volt különösebben súlyos, a sérült pilótát társai hamar kiszabadították az időközben lángra kapott versenyautóból. Ezt követően a milánói kórházba szállították törött lábával, másnap reggel azonban zsírembólia miatt meghalt.
2008-ban szülővárosában, Örebróban múzeumot nyitottak a tiszteletére.[5]
Teljes Formula–1-es eredménysorozata
[szerkesztés](Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
Év | Csapat | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | Helyezés | Pont |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1970 | Antique Automobiles Racing Team |
RSA | ESP | MON 7 |
BEL Hn |
HN | 0 | |||||||||||||
Colin Crabbe Racing | NED 9 |
FRA Ki |
GBR 9 |
GER Ki |
AUT | ITA Ki |
CAN Hn |
USA 11 |
MEX | |||||||||||
1971 | March | RSA 10 |
ESP Ki |
MON 2 |
NED 4 |
FRA Ki |
GBR 2 |
GER 5 |
AUT 8 |
ITA 2 |
CAN 2 |
USA 3 |
2. | 33 | ||||||
1972 | March | ARG 6 |
RSA 5 |
ESP Ki |
MON 11 |
BEL 9 |
FRA 5 |
GBR 7 |
GER 3 |
AUT 12 |
ITA 9 |
CAN Kiz |
USA 4 |
9. | 12 | |||||
1973 | Lotus | ARG Ki |
BRA Ki |
RSA 11 |
ESP Ki |
BEL Ki |
MON 3 |
SWE 2 |
FRA 1 |
GBR 2 |
NED 11 |
GER Ki |
AUT 1 |
ITA 1 |
CAN Ki |
USA 1 |
3. | 52 | ||
1974 | Lotus | ARG 13 |
BRA 6 |
RSA Ki |
ESP Ki |
BEL Ki |
MON 1 |
SWE Ki |
NED 8 |
FRA 1 |
GBR 10 |
GER 4 |
AUT Ki |
ITA 1 |
CAN 3 |
USA Ki |
5. | 35 | ||
1975 | Lotus | ARG Ki |
BRA 15 |
RSA 10 |
ESP Ki |
MON 4 |
BEL Ki |
SWE 9 |
NED 15 |
FRA 10 |
GBR Ki |
GER Ki |
AUT 5 |
ITA Ki |
USA 5 |
13. | 6 | |||
1976 | Lotus | BRA Ki |
11. | 10 | ||||||||||||||||
March | RSA Ki |
ESP Ki |
BEL Ki |
MON Ki |
SWE 7 |
FRA 19 |
GBR Ki |
GER Ki |
AUT 6 |
NED Ki |
ITA 1 |
CAN 9 |
USA Ki |
JPN Ki |
||||||
Theodore | USW 10 |
|||||||||||||||||||
1977 | Tyrrell | ARG Ki |
BRA Ki |
RSA Ki |
USW Ki |
ESP 8 |
MON Ki |
BEL 3 |
SWE Ki |
FRA 12 |
GBR Ki |
GER 9 |
AUT 5 |
NED Ki |
ITA 6 |
USA 16 |
CAN Ki |
JPN Ki |
14. | 7 |
1978 | Lotus | ARG 5 |
BRA Ki |
RSA 1 |
USW 4 |
MON Ki |
BEL 2 |
ESP 2 |
SWE 3 |
FRA 2 |
GBR Ki |
GER Ki |
AUT 1 |
NED 2 |
ITA Ki |
USA |
CAN |
2. | 51 |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ronnie Peterson című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ GeneaStar
- ↑ Hivatalos weboldal, 2006. február 27. [2008. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
- ↑ „Megnyílt a Ronnie Peterson múzeum”, Autosport.com, 2008. június 3. (Hozzáférés: 2014. március 12.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal (angolul)
- Profilja a grandprix.com honlapon (angolul)
- Profilja a statsf1.com honlapon (angolul)
- Videó a végzetes balesetéről